2011 június 10
Bukta András képviselő beadvánnyal fordult az Önkormányzathoz, amelyben a történelmi szerepük miatt vitatható személyekről, illetve eseményekről elnevezett utcák neveinek megváltoztatására tett javaslatot. A Képviselő-testület a május 18-i ülésén az alábbi utcanevek változtatásáról döntött:
A Hámán Kató utcát Wass Albert utcának nevezte át.
Wass Albert (1908-1998) erdélyi magyar író és költő, nemzeti irodalomunk egyik legkiemelkedőbb alakja. Az amerikai emigrációban született művei többsége a XX. századi magyar történelem drámai eseményeit dolgozza fel érzékletesen. Könyvei a rendszerváltás óta jelennek meg Magyarországon.
A Bacsó Béla utcát Apponyi Franciska utcának nevezte át.
Apponyi Franciska (gróf Károlyi Lászlóné 1879-1958)) számos szociális, egészségügyi és oktatási intézményt szervezett Fóton, tanácsadó irodát, csecsemőgondozót, népkönyvtárat. Fótújfalu alapítója, 1920-as években nemzetközi gyűjtést szervezett és létrehozta a hadiözvegyek, a hadirokkantak számára a mintegy 50 családi házból álló Suum Cuique telepet. Az avatáson több mint tízezer vendég vett részt, élén vitéz Horthy Miklós kormányzóval.
A Fürst Sándor utcát Alberti Bélának nevezte át.
Alberti Béla (1900-1967) Fót jegyzője volt 1928-tól 1945-ig. Tekintélyes fóti család lányát vette feleségül, Brandtner Máriát. Tevékenysége alatt valósult meg a strandfürdő, a kultúrház, a főutca kövezése, a Faksz-telep kialakítása és Kisalag Fóthoz csatolása. Munkáján kívül számos társadalmi tevékenységet folytatott. Levente főoktató volt, a Tűzoltó Egyesület parancsnoka volt, majálisokat, kirándulásokat szervezett. 1944-ben a parancs ellenére nem hagyta el a községet, a főbb iratokat elrejtette. Huszonkét fiatalt mentett meg a hadifogságtól, talán a haláltól. Háború után meghurcolták. 56 után ismét letartóztatták. A vasúttól ment nyugdíjba.
A Sallai Imre utcát Szent Imre utcának nevezte át.
Szent Imre herceg (kb. 1007- 1031) Szent István államalapító és Gizella királyné fia. Kiváló nevelést kapott, trónörökös lett volna, ha korai halála nem következett volna be. VII. Gergely pápa avatta szentté Istvánnal és Gellért püspökkel együtt 1083-ban.
A Ságvári Endre utcát Mindszenty József utcának nevezte át.
Mindszenty József (1892-1975) Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros. Az egyházüldöző kommunista hatalom 1948-ban tartóztatta le, sok kínvallatás után életfogytig tartó fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, rádióbeszédet mondott, majd a szovjet tankok bevonulásakor az amerikai követségre menekült. 1971-ben emigrációra kényszerült. Járta a világot és közzétette a kommunista rezsim bűneit, amelyet a magyarság és az egyház ellen elkövettek.
A Somogyi Béla utcát Ybl Miklós utcának nevezte át.
Ybl Miklós (1814-1891) magyar építész, a 19. század legnagyobb magyar mestere, a historizmus, a romantika európai jelentőségű képviselője. A gróf Károlyi család uradalmi építésze. Fóton a világhírű Szeplőtelen Fogantatás katolikus templom megálmodója. A Károlyi kastély, az uradalmi épületek tervezője. Fiatal korát Fóton töltötte, itt kötött házasságot is.
Az Engels utcát Balavásár utcának nevezte át.
Balavásár 1999 óta Fót testvérvárosa, Erdélyben, Marosvásárhelytől 25 km-re fekszik a mai Romániában. Az ottani és a fóti református egyház révén alakult ki a testvérvárosi kapcsolat. Elsősorban kulturális és szabadidő tevékenység során szerveződnek közös programok.
A Lenin közt Kund Pál utcának nevezte át.
Kund Pál Lajos (1848-1928) földbirtokos, Kisalag megalapítója. 1896-ban parcelláztatta fel a Kis-Alagon lévő földbirtokát, így lett először Kundháza, majd tovább fejlődve a mai Kisalag. A Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temetőben) családi sírboltban nyugszik.
A Vöröshadsereg közt Móricz Zsigmond köznek nevezte át.
Móricz Zsigmond (1879-1942) író, egy időben a Nyugat főszerkesztője. Regényeiben érzékletesen mutatja be a paraszti világot. Legismertebb művei: Légy jó mindhalálig, Erdély trilógia, Rokonok, Pillangó.
Az Ötvös közt Agárdy Gábor utcának nevezte át.
Agárdy Gábor (1922-2006) a Nemzet Színésze, Kossuth-díjas, kétszeres Jászai-Mari díjas magyar színművész, ikonfestő. Fót díszpolgára. Fóti kötődései: tó környéki nyaralója második otthona, Fóti Szüret örökös hegygazdája, a Fóti Faluszínpad által előadott Tamási Áron: Énekes madár c. darab rendezése, Fóti dal c. festménye a Fáy présházban, ikonkiállításai Fóton.
A November 7. teret Sipos Pál térnek nevezte át.
Sipos Pál (1823-1892) 37 évig volt Fót református lelkész esperese. Részt vett, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban, a Károlyi huszárezredben hadnagyként harcolt. 17 orosz szuronydöfés érte a turai ütközetben, mely később a halálát okozta. Fóti szolgálata alatt új iskolát, tanítói lakot építtetett, orgonát állíttatott, harangokat öntetett. Gyülekezetépítő munkája során mindig a Fótiak érdekeit képviselte. Vállaji Sipos Pál a református temetőben nyugszik, sírja az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Nemzeti Emlékhelye Fóton.
Az Úttörő utcát Jedlik Ányos utcának nevezte át.
Jedlik Ányos (1800-1895) természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Nevéhez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, a dinamó feltalálása. A szódavízgyártó szerkezetét Fóton mutatta be Fáy András borházában. Itt próbálták ki először a szódát borral elegyítve és megszületett Vörösmarty szavával a fröccs elnevezés.
A Varga András utcát Nagy László utcának nevezte át.
Nagy László (1925-1978) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító. Költészetére jellemző a paraszti világ, a keresztény kultúra, a természet és a közösség rendjének a tisztelete. A hetvenes években induló táncházmozgalom szellemi apostola. A költő szellemi örökségét ápolja a Fóton működő Zeng a lélek Kulturális és Hagyományőrző Egyesület. „Mert mibennünk zeng a lélek, minket illet ez az élet!” (Táncbeli tánc-szók)
A Kónya Lajos utcát Eőri Barna utcának nevezte át.
Eőri Barna (1899-1972) Kundháza első tanítója, a 20-as, 40-es években Kiaslag kulturális életének meghatározója, szervezője, igazi „néptanítója” volt. Dalkört, színjátszó kört hozott létre, leventeoktató, kántortanító és Kisalag első postamestere volt, népművelési előadásokat tartott. Az ötvenes években Dunakeszire áthelyezték, de régi tanítványai gyakran felkeresték otthonában.
Molnár Krisztina
